Az ifjúsági otthonok mely szervezeti aspektusai segítik elő a fiatalok önállósodását: azt, hogy már a gyermekotthonban töltött idő alatt a saját kezükbe vegyék az életüket, hogy saját elképzeléseiket alakítsák ki a jövőjükről, és azokat aktívan és fenntarthatóan valósítsák meg? Ez a kérdés állt az 1. modul: A tudás felemelése középpontjában. Mivel a CoP tagjai saját szervezeteikben a fiatalok önállósulását elősegítő innovációkat akartak kidolgozni, fontos volt, hogy saját tudásukat felemeljék és láthatóvá tegyék maguk számára. Ugyanakkor a fókuszcsoportos megbeszélések jó alkalmat nyújtottak arra, hogy megismerkedjenek a Creating Futures központi témáival, és hogy ezekről eszmecserét folytassanak és közös tudásfejlesztést folytassanak.

A kérdéssel kapcsolatos fő felmérésre 2019 első félévében került sor 12 iránymutatáson alapuló fókuszcsoportos beszélgetés segítségével a résztvevő svájci és magyarországi szervezetekben, kiegészítve a tudományos szakirodalmi adatbázisokban végzett szisztematikus irodalomelemzéssel. A résztvevő fiatal szakértők, munkatársak és vezetők összesen tíz olyan fő szervezeti szempontot azonosítottak, amelyek véleményük szerint befolyásolják az ifjúsági otthonokban a kompetenciafejlesztést: strukturális jellemzők, a szociálpedagógiai személyzet jellemzői, a személyzet szakértelme/önreflexiója, a személyzet vezetése, a szociálpedagógiai folyamatok, megközelítések és módszerek, attitűdök, valamint a fiatalok kapcsolatai és hálózatai. A fiatal szakértők a saját erőforrásaik fontosságát is hangsúlyozták. A szervezet modelljével való összehasonlítás (Rüegg-Stürm 2003) a válaszadók részéről "vakfoltokat" tárt fel, azaz olyan nem említett szempontokat, amelyek az önállóság előmozdítása szempontjából is relevánsak (pl. a szervezet irányítási folyamatai), és amelyekre az utólagos modulokban is fény derült (Schmid 2020).

A további fókuszcsoportos beszélgetések és a Fiatal Szakértők Csereprogramja során a Fiatal Szakértők többek között rögzítették, hogyan képzelik el a jövőjüket és életútjukat, milyen kihívásokat tapasztaltak, mi segítette őket ezek leküzdésében, vagy azt is, hogy milyen lenne az "ideális otthon", amelyben "minden fiatalnak sikerül a saját kezébe vennie az életét, saját elképzeléseket kialakítani a jövőjéről, és azokat aktívan és fenntarthatóan megvalósítani".

Minden érdekelt csoport a kapcsolatokat említette, mint a kibontakozás szempontjából nagyon fontosat. A részt vevő szervezetek összesen 195 fiatal szakértője rögzítette a lakócsoportjaikon vagy ifjúsági otthonokon kívüli és belüli fontos kapcsolataikat, és leírta, hogy ezeknek milyeneknek kell lenniük ahhoz, hogy elősegítsék az önállósodásukat (Schmid/Rüegg/Tobler 2022). Intézkedési javaslataik és tanácsaik többek között a CoP-ban vitát váltottak ki az intézményekben dolgozó gondozókról. A magyar hozzászólók több olyan munkatársat szeretnének, akik kevésbé túlterheltek, és több idejük marad a fiatalokkal való kapcsolatra. A svájci hozzászólók hangsúlyozták a kihívásokat az olyan kapcsolatokkal kapcsolatban, amelyek úgy jönnek létre, hogy a gondozót munkarend szerint osztják be, és nem, mint a normális életben, a kölcsönös szimpátián alapulnak. Legalább egy szervezetnél azóta változtatásokat vezettek be e tekintetben.

Ebben a részben a cél az volt, hogy a résztvevő szervezetek mindegyikében meghatározzuk, hogy mely szervezeti szempontok segítik már a fiatalok felelősségvállalását, és melyekben van szükség vagy lehetőség a fejlesztésre e tekintetben. A CoP alapcsoportjának tagjai közül a vezetők, a munkatársak és a fiatal szakértők először kiválasztották azokat a szervezeti szempontokat, amelyek saját szemszögükből és saját szervezetük szempontjából jelentősek vagy különösen aktuálisak voltak. Ezután meghatározták, hogyan elemeznék, hogy ezek milyen mértékben járulnak már hozzá a felelősségvállaláshoz, illetve milyen mértékben szorulnak fejlesztésre vagy innovációra. Az egyik svájci szervezetben például elfogadták a fiatal szakértők javaslatát, hogy kérdőíves felmérést végezzenek az összes munkatárs körében, valamint felméréseket végezzenek az összes lakócsoportban. Az alapcsoport fiatal szakértői ezután átvették a vezetést e felmérések megszervezésében, lebonyolításában és értékelésében.

Az elemzésekben részt vevő fiatal szakértők, munkatársak és vezetők valamennyi szervezet esetében megállapították, hogy a következő szempontok tekintetében a önállósodás előmozdítása terén a bevált gyakorlatokat és a fejlesztési igényeket egyaránt figyelembe kell venni:

• A személyzet és a fiatalok közötti együttműködés
• A fiatalok erőforrásainak bevonása
• Lehetőségek a fiatalok számára, hogy "saját maguk próbáljanak ki dolgokat"
• A gyakorlati életvezetési készségek és a szociális kompetencia előmozdítása
• A személyzet elérhetősége és minősége
• Az önálló véleményalkotás és a kritikus gondolkodás elősegítése
• A fiatalok közötti interakció a lakócsoporton belül és kívül
• A személyzet és a fiatalok közötti kapcsolat ápolása
• A fiatalok stabilitása és stabilizálása, valamint a családi kapcsolatok támogatása

Csak a következő szempontok tekintetében állapítottak meg fejlesztési igényt:

• A fiatalok önrendelkezésének lehetővé tétele és előmozdítása
• A fiatalok szociális hálójával való foglalkozás
• Kapcsolati problémák kezelése
• Munkaszázalékok és munkatervezés

A projekt kezdete óta a résztvevő szervezetek már kipróbáltak és bevezettek egyedi innovációkat, amelyeket az egymás közötti eszmecsere inspirált, például az egyik szervezetben a Fiatal szakértők által javasolt és fenntartott üzenőfalat, ahol minden fiatal javaslatot tehet az önállóság előmozdítására. A projekt harmadik része már teljes egészében az innovációknak volt szentelve. Minden egyes szervezetben a Fiatal szakértők, a munkatársak és a vezetők konkrét innovációkat terveztek és teszteltek, különböző megközelítésekkel és különböző konfigurációkban.

Az innovációfejlesztés és -tesztelés négy, egyenként három hónapos fordulóban zajlott, és a projekt záró és értékelő időszakával párhuzamosan további négy hónapig tartott. Az összesen több mint 30 innovációval ez jóval több innovációt eredményezett, mint a projekttervben eredetileg előirányzott szervezetenkénti minimum egy innováció. A tudományos csoport minden egyes fordulóban értékelte az eljárásokat, eredményeket, tapasztalatokat és megállapításokat, és összehasonlító időközi jelentéseket készített, amelyekben visszajelzést adott a CoP tagjainak, és ajánlásokat tett a további fordulókra vonatkozóan. Ezeket kiegészítették a saját szervezetükben végzett munka önértékelései, valamint a szervezetek közötti kölcsönös értékelések és ajánlások. Négy-hat hetente váltakozó kétnemzeti és nemzeti online találkozókat tartottak a különböző megközelítések megosztására, a következő lépések megtervezésére, valamint az eredmények és megállapítások megvitatására. A CoP alapcsoportjának tagjai minden ilyen ülésen részt vettek, gyakran kiegészülve a saját szervezeteik más érdekelt személyeivel.

A tesztelt innovációk sokfélék és eltérőek. A zöldség- és virágoskertek közös létrehozásától és az egészséggel, táplálkozással stb. kapcsolatos kísérő megbeszélésektől kezdve a fiatalok és a személyzet új csere- és továbbképzési lehetőségein és a fiatal szakemberek bevonásával zajló személyzeti kiválasztási eljárásokon át a szakképzési koncepció felülvizsgálatáig az egyik szervezetnél és a szociálpedagógiai koncepció felülvizsgálatáig egy másik szervezetnél. Ennek megfelelően számos újítás esetében nem maradt meg a kísérleti szakaszban, hanem az adott szervezetben határozottan elfogadták azokat. Néhány kipróbált újítás esetében azonban a szerzett tapasztalatok (pl. "végül nem fogadták jól" vagy "nem működött jól") miatt egyszeri tevékenység maradt.

Az innovációk közül sok az intézményen belüli részvétellel és együttműködéssel kapcsolatos, és az alábbiak szerint osztályozhatók:

• A részvétel témájának explicit közös kezelése a szereplők minden csoportja által.
• A fiatalok fokozott részvétele az őket érintő találkozókon és tevékenységekben, ami magasabb szintű részvételt eredményez.
• A fiatalok és a személyzet nagyobb mértékű bevonása a szervezeti kérdésekbe, beleértve például a személyzet kiválasztását; a vezetők egyre inkább osztoznak ebben a felelősségben.
• A személyzet egyre inkább kikéri a fiatalok véleményét, több felelősséget ad át nekik.
• A referenciaszemélyek felelőssége jobban átkerül az egész csapatra.
• A vezetők ápolják a fiatalokkal való kapcsolatukat azáltal, hogy együtt dolgoznak a kérdéseken és rendszeres kapcsolatot tartanak fenn.

A projekt utolsó részében eredetileg csak azt tervezték, hogy az összes folyamatot, eredményt és megállapítást leírják, és egyébként a Creating Futures-t szélesebb körben is megismertetik. A különböző szervezetekből érkező CoP magcsoport tagjai azonban egyértelművé tették, hogy a projektet és különösen annak részvételi és együttműködési folyamatait nagyon pozitívan élték meg, és be akarták építeni azokat saját szervezeteikbe. Úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan irányadó elveket tartalmazó kódexet, amelynek betartására a jövőben kötelezik magukat a szervezeteikben. Ennek a kódexnek a Creating Futures során szerzett eredményeiken kell alapulnia, és a fiatalok részvételére, valamint a fiatal szakértők, a munkatársak és a vezetők közötti interakcióra kell irányulnia.

Egy 2022 augusztusában tartott két országra kiterjedő, valamennyi intézményt érintő, összevont Fiatal Szakértői Csereprogram és CoP magcsoport találkozóján 21 svájci és magyarországi Fiatal Szakértő kidolgozott egy részvételi és együttműködési kódexet . A fiatalok szerepvállalásának előmozdítása céljából ez a kódex az ifjúsági otthonok szervezésével és gyakorlatával, így a fiatalok, a személyzet és a vezetők együttélésével és interakciójával kapcsolatos releváns témák széles körére vonatkozik.

Eközben a vezetők és a személyzet kidolgozott egy olyan attitűdmodellt, amelyet a Creating Futures stílusban való részvételhez és együttműködéshez szükségesnek tartanak. Ez magában foglalja a három érintett csoport mindegyikének attitűdjét. A legfontosabbnak a mindenki közössége által osztott attitűdöket nevezik meg. "Mély benyomást tettek ránk a fiatalok eredményei" - ahogy az egyik svájci szervezet ügyvezető igazgatója fogalmazott -, és a résztvevők úgy döntöttek, hogy a finanszírozás közelgő megszűnése után is folytatják a munkát az egyes szervezetek számára megfelelő kódexen, és követik a Fiatal Szakértők kódexét. A cél nem "fiókba kerülő szabványok" létrehozása, hanem egy olyan kódex, amelyet az érdekelt csoportok megélnek, és amelyet folyamatosan megvitatnak és újratárgyalnak a tartalom és a végrehajtás tekintetében.

Az eddigi utolsó közös ülésen a Gfellergut bemutatta a PartYzipation Rap-et, amely a Young Experts kódex alapján a munkavállalók, a Young Experts és az általános vezető, mint társszerző közös produkciója. Ahogy egy magyar vezető fiatal szakértő mondja a 2022-es Fiatal Szakértők Csere- és Gyakorlati Közösségi Találkozójáról készült filmben: "Továbbra is jövőt kell teremtenünk. Ha kitartunk mellette, akkor bármi lehetséges ("the sky is the limit")". Ki tudja tehát, mivé válik a Creating Futures a Fiatal Szakértőkkel, a CoP Svájc - Magyarország munkatársaival és vezetőivel, valamint más svájci, magyarországi és nemzetközi ifjúsági központokban, akik szintén szeretnék közösen kipróbálni!